PROTOI-TRANSFERENTZIAKO ERREAKZIOAK AZIDO-BASE ERREAKZIOAK

Slides:



Advertisements
Presentaciones similares
Autoprotólisis del agua
Advertisements

EQUILIBRIO ACIDO -BASE
Reacciones de Transferencia de Protones (ácido-base) 2 Bach
1.- Sistema ácido base conjugado 2.- Ionización del agua y pH
Reacciones ácido - base
REACCIONES ACIDO- BASE
Jueves, 01 de septiembre de 2011
Características ÁCIDOS: BASES: Tienen sabor agrio.
REACCIONES DE TRANSFERENCIA DE PROTONES
SEMANA No. 12 ACIDOS, BASES Y ELECTROLITOS Licda. Bárbara Toledo.
REACCIONES DE TRANSFERENCIA DE PROTONES REACCIONES ÁCIDO-BASE ÁCIDO-BASE.
EQUILIBRIO ACIDO-BASE 21 de abril de Recordando…  Constante de equilibrio:  Keq = [Productos]/[Reactantes]
TEMA: Ionización del Agua Disociación del Agua La Escala de PH Concepto Indicadores de PH TEMA: Ionización del.
Hidrólisis de sales Tipos de hidrólisis.
Ácidos y bases Capítulo 15
INGENIARITZAREN ARLOAN ERABILITAKO
Ácido-Base.
Msc. Jessika Hernández UIS 2015
SEMANA 13 AMORTIGUADORES O BUFFER QUÍMICA 2017
P H U n a m e d i d a d e [ H3O + ] e n s o l u c i ó n.
Equilibrio ácido-base
Unidad 2 : Ácido- Base Tema : fuerza relativa de los ácidos y las bases Objetivo: explicar la fuerza relativa de ácidos y bases Determinar el pH DE ACIDOS.
LICDA. CORINA MARROQUIN
Semana 12 ÁCIDOS , BASES Y ELECTROLITOS
SEMANA 12 ÁCIDOS, BASES Y ELECTROLITOS QUÍMICA 2017
ACIDOS Y BASES.
IONIZACION: Proceso de disociación de una sustancia en sus iones respectivos al entrar en contacto con el agua.
ACIDOS Y BASES.
SEMANA 13 AMORTIGUADORES O BUFFER QUÍMICA 2016
Ácido-Base Unidad 4.
Reacciones ácido-base
TAULA PERIODIKOA.
ATOMOAREN EGITURA TXINGUDI BHI.
G > 0 ez - espontaneoa
Unidad 2 : Ácido- Base Tema : fuerza relativa de los ácidos y las bases Objetivo: explicar la fuerza relativa de ácidos y bases Determinar el pH DE ACIDOS.
ATOMOAREN EGITURA.
ÁCIDOS Y BASES. Características ÁCIDOS: Tienen sabor agrio. Son corrosivos para la piel. Enrojecen ciertos colorantes vegetales. Disuelven sustancias.
SEMANA 12 ÁCIDOS, BASES Y ELECTROLITOS QUÍMICA 2018
Reacciones ácido-base
SEMANA 12 ÁCIDOS, BASES Y ELECTROLITOS QUÍMICA 2018
Reacciones ácido-base
DISOLUZIOAK.
EQUILIBRIOS ÁCIDO-BASE
Zenbaki arrunten arteko biderketa
Semana 12 ÁCIDOS , BASES Y ELECTROLITOS
المحاليل الموصلة للكهرباء
Azidoa + fenolftaleina
16. PROPIETATE KOLIGATIBOAK
13. GAIA: BARREIATUTAKO SISTEMAK. DISOLUZIOAK
Nondik dator Eguzkiaren Energia?
Àtom de Bohr Mecànica quantica Equació de Schröedinger.
Prozesu fisikoak orekan:
ZENTRAL NUKLEARRAK.
OXIDAZIO-ERREDUKZIOA
INGENIARITZAREN ARLOAN ERABILITAKO
1.-Lotura kimikoa. Zer da lotura kimikoa? Lotura kimikoa substantzia baten atomoen, molekulen edo ioien artean azarritako lotura da, ahalik eta egonkortasun.
Leire Zallo eta Edurne Zallo.
Hauspeatze erreakzioak
a) NH3; b) PH3; c) AsH3; d) H2O; e) H2. (0,7 PUNTU).
BRONSTED LOWRY.
ZINETIKA KIMIKOA.
ACIDOS Y BASES.
Lotura Ionikoa 1.
FUERZA DE ÁCIDOS Y BASES
URAK KUTSATUTA DAUDE!!! Garbi ibili eta ez bota zikinik!
ELKARREKINTZA ELEKTROSTATIKOA MATERIAREN PRESENTZIAN
ACIDOS Y BASES.
REACCIONES DE TRANSFERENCIA DE PROTONES
ZENTRAL NUKLEARRAK.
SEMANA 13 AMORTIGUADORES O BUFFER QUÍMICA 2019
Transcripción de la presentación:

PROTOI-TRANSFERENTZIAKO ERREAKZIOAK AZIDO-BASE ERREAKZIOAK edo AZIDO-BASE ERREAKZIOAK

EZAUGARRIAK BASEAK Zapore mingotsa dute AZIDOAK Korrosiboak dira Ukimen leuna daukate Landare-koloratzaile batzuk urdintzen dute Gantzak disolbatzen dituzte Ur-disoluzioan elektrizitatea eroaten dute Azidoek disolbatzen dituzte substantziak prezipitzatzen dituzte Beren propietateak galtzen dituzte baseekin erreakzionatzean AZIDOAK Zapore garratza dute Korrosiboak dira Landare-koloratzaile gorritzen dute Metalak erasotzen dituzte, H2 askatuz Ur-disoluzioan elektrizitatea eroaten dute Beren propietateak galtzen dituzte baseekin erreakzionatzean

Elektrolitoak: azidoak, baseak ala gatzak izan daiteke ARRHENIUS-EN TEORIA Elektrolito bat uretan disolbatzean disoziatzen da ioiak emanez, bat positiboa eta beste bat negatiboa. BA           B+ + A- Elektrolitoak: azidoak, baseak ala gatzak izan daiteke Azidoa: ur-disoluzioan disoziatzean , hidrogeno ioiak eratzen dituen substantzia oro da. HA           H+ + A- Basea: ur-disoluzioan disoziatzean , hidroxido ioiak eratzen dituen substantzia oro da. BOH            B+ + OH-

BRÖNSTED-LOWRY-REN TEORIA Azidoa: beste substantzia bati protoi bat emateko gai den substantzia oro da. HA + H2O            A- + H3O+ Basea: beste substantzia batetik protoi bat jasokeko gai den substantzia oro da. H2O + B            BH+ + OH- Honekin azal dezakegu amoniakoaren portaera basikoa NH3 + H2O            NH4+ + OH-

Neutralizazio erreakzioa base 2 base 2-aren Azidokonjokatua Bikote konjokatua HA + H2O            A- + H3O+ azido1 Azido 1-aren base konjokatua Neutralizazio erreakzioa Arrhenius: H+ + OH- H2O Brönsted-Lowry: H3O+ + OH- 2 H2 O

K´w = K · [H2O]² = [H3O+ ]·[OH- ] KW= [H3 O+ ]·[OH-]= 10-14 25 ºC-an URAREN AUTOIONIZAZIOA OH- + H3O+ H2O ácido1 + base2 ácido2 base1 K´w = K · [H2O]² = [H3O+ ]·[OH- ] KW= [H3 O+ ]·[OH-]= 10-14 25 ºC-an Kw uraren biderkadura ionikoa

Azido sendoa: guztiz ionizatuta dago HA + H2O        A- H3O+ Inicio c0 Final Azido ahula: ez dago guztiz ionizatuta HA + H2O            A- + H3O+ x Final c0 Inicio c0 -x

Base sendoa: guztiz ionizatuta dago B + H2O            OH- + BH+ c0 Final Inicio Base ahula: ez dago guztiz ionizatuta B + H2O            BH+ + OH- x Final c0 Inicio c0 -x

Azido ahulak: ionizazio-konstanteak HA + H2O A– + H3O+ A– · H3O+ A– · H3O+ Kc = ——————  Kc · H2O = —————— HA · H2O HA Azidotasun konstantea

Base ahulak: ionizazio-konstanteak B + H2O BH+ + OH– BH+ x OH– BH+ x OH– Kc = ——————  Kc x H2O = —————— B x H2O B Basikotasun konstantea

[H3O+] < [OH-] [H3O+] < 10-7 [H3O+] > [OH-] [H3O+] > 10-7 pH-aren definizioa pH= -log H3O+ pH < 7 pH= 7 pH > 7 Disoluzio basikoa   [H3O+] < [OH-] [H3O+] < 10-7 disoluzio neutroa [H3O+] = [OH-] = 10-7     Disoluzio azidoa [H3O+] > [OH-] [H3O+] > 10-7

Azido- base adierazleak HIn + H2O                In- + H3O+ Forma basikoa, kolore 2 Forma azidoa, kolore 1 Disoluzio azido bati adierazle kantitate txiki bat gehitzean: HIn + H2O H3O+ + In- gehitzean, adierazlearen oreka ezkerrerantz desplazatuko da, eta disoluzioaren kolore nagusia adieralearen forma azidoarena izango da H3O+ HA + H2O H3O+ + A- Disoluzio basiko bati adierazle kantitate txiki bat gehitzean: H3O+ kontzentrazioa gutxituko da OH- ioiekin konbinatuko direlako, ondorioz, adierazlearen oreka eskuinera desplazatuko da eta kolore nagusia adieralearen forma basikoaren izango da HIn + H2O H3O+ + In- B + H2O BH+ + OH-

Timol-urdina Metilo-laranja Metilo-gorria Metilo-laranja Bromotimol-urdina Timol-urdina Fenolftaleina Alizarina

Gatzen hidrolisia Gatz baten hidrolisia gatzaren ioiek urarekin egin dezaketen azido-base erreakzioa da. Base sendo batetik eta azido sendo batetik datozen gatzak H2O (l) + H2O (l) H3O+ (aq) + OH- (aq) NaCl (s) Na+ (aq) + Cl- (aq) H2O Base oso sendo batetik dator (NaOH), orduan Na+ (bere konjokatua) ahulegia izango da urarekin erreakzionatzeko, ez du hidrolisia jasotzen Azido oso sendo batetik dator (HCl), orduan Cl- (bere konjokatua) ahulegia izango da urarekin erreakzionatzeko, ez du hidrolisia jasotzen Base sendo batetik eta azido sendo batetik datozen gatzek ez dute hidrolisi-erreakziorik sortzen, orduan ez dute uraren pH-a aldatzen, horrexegatik horien disoluzioak NEUTROAK izango dira

Base sendo batetik eta azido ahul batetik datozen gatzak H2O (l) + H2O (l) H3O+ (aq) + OH- (aq) CH3COONa (s) Na+ (aq) + CH3COO- (aq) H2O Base oso sendo batetik dator (NaOH), orduan Na+ (bere konjokatua) ahulegia izango da urarekin erreakzionatzeko, ez du hidrolisia jasotzen Azido ahul batetik dator (CH3COOH), orduan CH3COO- (bere konjokatua) sendotasun nahikoa izango du urarekin erreakzionatzeko, hidrolisia jasotzen du CH3COO- (aq) + H2O CH3COOH (aq) + OH- (aq) Kh Base sendo batetik eta azido ahul batetik datozen gatzek, anioiaren hidrolisiaren kausaz, disoluzio basikoak ematen dituzte OH- handitzen da, pH > 7

Base ahul batetik eta azido sendo batetik datozen gatzak H2O (l) + H2O (l) H3O+ (aq) + OH- (aq) H2O NH4Cl (s) NH4+ (aq) + Cl- (aq) Azido oso sendo batetik dator (HCl), orduan Cl- (bere konjokatua) ahulegia izango da urarekin erreakzionatzeko, ez du hidrolisia jasotzen Base ahul batetik dator (NH3), orduan NH4+ (bere konjokatua) nahiko sendoa izango da urarekin erreakzionatzeko, hidrolisia jasotzen du NH4+ (aq) + H2O NH3 (aq) + H3O+ H3O+ handitzen da, orduan pH < 7 Base ahul batetik eta azido sendo batetik datozen gatzak, katioiaren hidrolisiaren ondorioz, disoluzio AZIDOAK dira.

Base ahul batetik eta azido ahul batetik datozen gatzak H2O CH3COONH4 (s) CH3COO- (aq) + NH4+ (aq) Base ahul batetik dator (NH3), orduan NH4+ (bere konjokatua) nahiko sendoa izango da urarekin erreakzionatzeko, hidrolisia jasotzen du Azido ahul batetik dator (CH3COOH), orduan CH3COO- (bere konjokatua) sendotasun nahikoa izango du urarekin erreakzionatzeko, hidrolisia jasotzen du Ioi bakoitzaren hidrolisi mailaren arabera disoluzioa neutroa, azidoa ala basikoa izan daiteke Ka > Kb disoluzio azidoa Ka < Kb disoluzio basikoa Ka = Kb disoluzio neutroa